Pluszos Szépségek - Napsugár

Ciao Bella,

 

Napsugárral pár hete találkoztam először, a Miss Dundi és Dögös plus size divatbemutató castingján ültem és sorra jöttek a jelentkezők. A válogatás jó hangulatban telt, mindenki mosolygós és közvetlen volt. Aztán nyílt az ajtó és szó szerint megérkezett a Napsugár: a lány, aki tele van életszeretettel, vidámsággal és energiával. Azt mondják, ha megjártad a poklot, sokkal jobban értékeled a napfényt – rá ez különösen igaz, hiszen a válogató után megbeszéltünk egy találkozót, s elmesélte történetét. Mielőtt tudtam volna, min ment keresztül – éreztem, erőt ad majd másoknak. S nem tévedtem – rám nagy hatással volt s bevallom, a sok mosoly közepette kicsordult néha a könny a szememből.

 

A találkozónkra férje, János kísérte el – a „mankója” ahogy ő hívja. Noha nem tinédzserek már, mégis legalább olyan vidámsággal és huncut mosollyal ültek a kávézóban és az egymás iránt érzett mérhetetlen szeretet és tisztelet felől egy percig sem volt kétségem. Elmondása szerint Napsugár már kisgyermekként is a rosszcsont típus volt, az örökmozgó aki már akkoriban rajongott a szebbnél szebb cipőkért. Ám más volt, mint társai s erre óvodában figyeltek fel. Nem reagált, ha szóltak hozzá, ám kezdetben arra gyanakodtak, csak figyelmetlen. Hamar kiderült, többről van szó: Napsugár 95%-os hallássérült, így még saját hangját sem hallja. Édesanyja mindent megtett, hogy javítsa a szőke kislány állapotát és Simon Mária játékos logopédiai gyakorlatainak köszönhetően Napsugár megtanult beszélni. Ez óriási teljesítmény, hiszen a siketek nagy része képtelen artikulált beszédre, lévén nem hallják hangjukat a szavak formálása közben. Általános iskolai évei sok keserűséggel voltak megtöltve, hiszen „halló” iskolába járt, így a cikizések mindennaposak voltak – sokat bántották társai a pösze „ufólányt” (mert így hívták,nagy hallókészüléke miatt). Az otthon melege és a divat sokat segített a kislánynak, hogy elmeneküljön a zord világ elől s édesanyja varróműhelyében csodálattal nézte a nap mint nap megjelenő modelleket, akik az akkoriban legnépszerűbb reklámokban viselt ruháikért jöttek. Már óvodás korában elkezdett művészi tornára járni, ám siketsége miatt sajnos nem válhatott valóra álma: elutasították a balettintézetből. Ám ahelyett, hogy elkeseredett volna – újabb mozgásformákat próbált ki, így jutott el a judótól az aikidon át a kerékpározásig. Gondosan odafigyelt alakjára, szeretett sportolni és akkoriban minden erejével azon volt, nehogy elhízzon.

 

 

Milyen érdekes az élet – rettegünk valamitől, ódzkodunk, el akarjuk kerülni aztán megkapjuk leckeként, a sors fintora nem kerül el senkit. Napsugárt sem. Középiskolai évei már jóval kellemesebb környezetben teltek, hiszen egy vegyes iskolába járt, ahol siketek és hallók együtt tanulhattak. Szeretett édesapja, kinek nevét kimondva könnyek csordulnak az amúgy mindig mosolygós lány arcán sok bölcsességgel látta el lányát: ő tanította meg, hogyan is kezelje a rosszindulatú és buta embereket, akik fogyatékossága miatt bántják „A hülyék a túloldalon vannak, ne foglalkozz velük” mondta gyakorta lányának. Elvesztése súlyos csapás volt az egész családnak, hiszen középiskola után a megélhetés és 2 testvére eltartása szakadt a lány s édesanyja nyakába.

Én már itt azt éreztem, maga a csoda ez a lány. Ennyi megpróbáltatás ellenére hogy tud mégis mosolyogni? Miből merít erőt? „Egyszerű! A legerősebb forrás a szeretet ereje! Vigyáznunk kell amíg lehet a szeretteinkre mert ők adnak erőt és boldogságot” hangzik el a valóban egyszerű válasz. Mennyire elcsépeltnek hangzik és milyen közhelyes – mondhatják most az életunt negatív emberek. Pedig a fröcsögés helyett inkább gondoljunk csak bele, mennyit köszönhetünk a családunknak s szeretteinknek. Azt hiszem, egy élet is kevés lenne meghálálni akár mindazt, amit édesanyánk tett értünk…

Gimnázium után Napsugár egy vidéki cukrászdát vezetett, míg akkori párja külföldön dolgozott. A 25 kg-os zsákok cipelése nem éppen női munka, de ennek a tűzről pattant menyecskének az sem volt akadály. Egészen addig a bizonyos napig. Sajnos bekövetkezett a legrosszabb és egy rossz mozdulat eredményeként gerincsérvvel kórházba került, bal lába mozdulatlanságra ítélve s újabb kálvária várt a lányra. Kerekesszékbe került ám nem keseredett el – felállt. Szó szerint. A Pető Intézetben újra kellett tanulnia járni, de nem adta fel. Mi ez, ha nem kitartás? Itt hangzott el azt hiszem beszélgetésünk egyik legfontosabb mondata, amit szó szerint lejegyeztem „Soha ne mondd, hogy soha hogy feladod!Mert  minden út végén van egy újabb út s az út végén ott a fény. Még ha kicsi is és alig pislákol, de ott van s ez adjon erőt!”

Noha újra talpra állt, a sportot sajnos el kellett felejteni – s mint tudjuk, ez súlygyarapodással jár. A sors fintora – 50 kg plusszal kellett megtanulnia elfogadnia magát, ami saját bevallása szerint nem volt könnyű a külalakjára kínosan ügyelő lánynak. Ám ebből a helyzetből is megtalálta a kiutat – s mikor arról faggatom, hogyan fogadhatnánk el magunkat, így válaszol: „Az önismerethez vezető út nagyon hosszú, nem megy egyik napról a másikra. Először is barátkozz a tükörrel, hisz egyből észreveszed majd, mi hiányzik, mitől érezheted jobban magad – legyen az egy kis rúzs vagy alapozó. Ne akarj más lenni, fogadd el magad és lásd meg a csodát saját magad lényében! Persze ha változtatni szeretnél, akkor ne feledd, sok türelemre lesz szükséged, én már csak tudom! Ám ha magadat nem szereted, hogy tudnád elfogadni és szeretni a körülötted lévő világot?”

 

Az elfogadásban sokat segített férje, a szelíd mosolyú János, aki rávette a lányt, nyugodtan nézzen tükörbe és lássa meg ő is a szépséget, amit a férfi szeme lát. Mióta 4 éve megismerte párját, aki nap mint nap biztatja és támogatja, már másképp vélekedik gömbölyded formáiról is: „A nevem, Anna olyan mint én – elölről és hátulról is ugyanaz. Duci vagyok, de tök mindegy, mert sugárzok” mondja hangos kacaj közepette.

A mozgást persze nem hagyta el teljesen, már tizenéves korában azt érezte, hiába tette le a középfokú jelnyelvi kommunikációs  vizsgát, valami többet szeretne. Nem tudtam titkolni az arcomra kiülő meglepettséget, mikor Napsugár egyik legnagyobb szerelméről, a zenéről beszél. Értetlenül kérdeztem, hogyan rajonghat ennyire a zenéért, egy olyan dologért, amit a szó klasszikus értelmében nem tud átélni. Elmondása szerint a zenét a testeddel kell érezni, akár a hangfal vibrálását úgy érezheted a környező tárgyak által vezetett zenehangok minden rezdülését. És ez az élmény a siketeknek is jár – Napsugár így kezébe vette az irányítást és megalkotta a jeltáncot, ami nem más, mint a zene ritmusának jelnyelven való közvetítése, pantomim elemekkel és tánccal vegyítve, Napsugár módra. Kedvence egyébként Brahms 5. szimfóniája, melyben a magas frekvenciájú hegedűhangokat képes ő is hallani, még ha halkan is. És itt nem áll meg – fejébe vette, megtanul hegedülni! 

Ha pár évszázaddal korábban született volna, Napsugár lett volna a polihisztor szó megtestesítője, hiszen a jelténcolás mellett 15 éve fotóriporter, de végzett gyógymasszőr és plus size modell is. Emellett verseket és dalokat ír, tagja a Bolyki para kórusnak és számos saját készítésű videója is megtalálható a világhálón.

Beszélgetésünk egyik legédesebb pillanata az volt, mikor Jánossal való megismerkedésüket mesélte. Már kiskorában gond volt ugyanis a lány fogaival, amin a számos fogszabályzó sem segített és édesanyja óva intette a törökméztől. Aztán jött János, aki első találkozásukkor megkóstoltatta a lánnyal ezt a mézédes csodát – ahogy Napsugár hívja. Olyan élvezettel beszélt erről az édességről, mintha a világ egyik elfeledett csodáját fedezte volna fel – „ Beleharapsz, szétolvad a szádban, kicsit ragad de a világ is egyből jobb hely lesz miután megkóstolod ezt a csodát! Szerintem tényleg buta az, aki ezt kihagyja!”

Végül mi az a plusz? Ha nem lett volna elég a történet eddigi része, elárulom, a jeltáncoktatást is ingyen vállalja. Mert úgy véli, a jótett az, ami megszépít, hiszen nincs is annál csodásabb érzés, mint mikor mosolyt csalsz más arcára. Másokat is erre kér: segítsünk egymásnak, hiszen egy kis jótékonykodás senkinek sem árthat! Én pedig arra kérlek, Szépségem, adj egy szavazatot Napsugárra, aki jelölt a jóember. hu oldalon. Mert ő valóban egy igaz ember, egy Pluszos Szépség, kinek plusszait nehéz volt és nem is sikerült mind felsorolnom ebben a cikkben. De bizonyosan benne is ott van az a bizonyos „PLUSZ” Ez látható honlapján is aki többet szeretne tudni róla: http://jeltanc.mlap.hu!

 Csók, puszi, pá édeseim

Zsuzska